Tamás Krisztina

Üdvözlöm a saját oldalamon!

  • Deutsch
  • English
  • Română

Allgemein

Forradalmár csengők

Praprotnice “Tribute to Resistance”

Megható elbeszélések … amelyeket talán egy történelem kedvelő sem ismeri. És hogy a zenét se múlják felül, tökéletes volt az elrendezés. De nem is a zene, hanem a csengések voltak azok, amelyek a megérdemelten nagy közönséget varázsba ejtették. Kiemelte az országok száma, ahonnan erednek az előadott ellenállási énekek. Meggyőzött egyik hang a másik után. Mindenek elött az elbeszélőé. És mire végre úgy gondoltam, hogy mindezt egyetlen csengésben elkaptam, meglepett a harmonikás egy másik tetőponttal. Amely ugyancsak összhangba került a többiekkel. Aki a mai nap felkiáltást az ellenálláshoz felismeri, az követi a forradalmár kicsengetést.

Előadás színhelye: Volxhaus Klagenfurt, 2015 jan. 30.-ikán

Rock’n’Roll

Felkérhetem táncolni?

Idős vagy fiatal? Retro vagy modern? Hangos vagy rekedt? Múlt vagy jelen? Nosztálgia vagy előrelátás? Idegen vagy ismerős? Búcsú vagy találka? Csupa ellentmondás vagy összetaláltatás?

Ilyenfajta kérdésekkel indultam a DDT rockkoncertre. Válaszok helyett rábukkantam előkelő zenére, kiváló zenészekre kitünő hangulatot keltve. A hálás közönség bókot kap és türelmetlenűl várja a jövői ráadást.

Nem meghatározott, hogy idős avagy fiatal, retro avagy modern, hangos avagy rekedt, múlt avagy jelen, nosztálgia avagy előrelátás, idegen avagy ismerős.
Búcsú? Csak az idén. Szivesen találkozunk DDT-vel jövőre is. Szerintem semmi ellentmondás sincs benne.

Helyszín: LustGarten Klagenfurtban, 2014 nov. 21.-ikén

Többnyelvűség

“Za vero, dom, cesarja ­ Slovenci v prvi svetovni vojni”

A nagyszerű fordítás nélkül nem is értettem volna. Az első világháború körül forgott az előadás, épp igyekszem tanulmányozni. És ráadásul egy kifejezetten szlovén szemszögből! Grafenauer Danijel történész Mariborból nagyon magabiztosan mutatta be különleges álláspontját. A doktorátusa kapcsán végrehajtott kutatásai alapján nagy örömmel idézte a múlt héten az egykori politikusokat a közönségnek, sok humorérzékkel bemutatva az annak idején diplomatikus cselekedeteket. Az utána következő beszélgetések nem csak az érdeklődést mutatták ki, hanem bizony egy mély együttérzésről is tanúskodtak.

Engem személyesen a határtalan kétnyelvűség hatott meg. Fogalmazás a jelenlevők többség anyanyelvén, hazai ajkú fordítással. Kérdések mindkét nyelven, tolmácsolás a másik irányba pedig tárgytalan. Látásom megszélesedéséhez járult hozzá. Egy apróság, ami mások számára magától értendő.

Előadás színhelye: Volxhaus Klagenfurt, 2014 nov. 11.-ikén

Vélemény?

“Nem érez, aki érez
Szavakkal mondhatót.”
(Vörösmarty Mihály, 19. sz.)

Vajon érezhető-e a szövegekből kisugárzó valódi vélemény? Türelmetlenül várom a válaszokat.