Rólam…
Szép város Kolozsvár, ott laktam én a Szamosnál.
Születés, gyermekkor, egyetem. Az én magabiztos szellemem. Nehéz hátrahagyni, sosem fogom megtudni, hogy miért is? Lehetetlen jobbra vágyni egy tökéletes világban?
Világ legszebb éve 1902-től eltekíntve: 1968.
Az kor szellemének nem lehet ellenállni. Hippi jellem. Ezért vagyok, ebben hiszek.
Tatár eredetű nomád mivoltom kezdettől látható.
Az autók nem szabad harcot indítsanak a természet ellen. Szerintem ez csak az alkalmazkodásra képesség kérdése. Mai változásaink visszavezethetők őseim tehetségére, amellyel a jövőbe láttak, beleértve a hajlandóságot a folyamatos fejlődésre.
Büszkén a vörös nyakkendős egyenruhában.
Diktatúra vagy fegyelem? Hangulatlanság vagy egyenlőség? Konzervativizmus vagy felszabadulás?
Utolsó képem Böske nagymamámmal, Budapesten.
Átélte mindkét világháborút. “Csak” háziasszony volt. Sosem panaszkodott a női mivoltáról, idő vagy pénzhiány miatt. Legalább olyan boldog volt, mint én. Saját boldogságom neki köszönhetem.
8 év hintáztatás Bidifalván (AlsóAusztriában)
Szerencsére, vannak modern óvodák, gondoskodnak a gyermekekről. Remélhetőleg a szabad opció is megvan hozzá. Ne tekintsünk el a szociális összhatásról!
Helyi Vöröskereszt alkalmazottja a kutató intézetben.
Nagyon jó példa tiszteletbeli munkára, amiért nem jár fizetés. A mi vállalatunk támogatja, de vajon a társadalom hol tart? Itt az ideje, az igényeinket átgondolni.
Sikeres szakszervező az Ausztriai Technológiai Intézetben.
Élvezek kivált munkatársakkal dolgozni! Remek érzés! A munkások jogait tanulmányozva közelebbről megismertem az emberi jogokat is. Persze az én munkakörömben egyszerű feladat, a nagy kihívás a nehéz munkakörülményekből jelentkezik.
Bécsi skatulyába tömörített két év.
Gyönyörű, kulturális világváros, de ugyanakkor zsúfolt, drága. A magas életszínvonalat nagyon meg kell fizetni. Az idő is pénzbe kerül. Elfújta a szél a két évet!
Közvetlen munkahely: az én technikai oldalam.
Van, aki forrón szereti! Itt én uralkodom. Összekábelezett gépek elintézik a munkámat. Arról álmodozok, hogy mindenki azt dolgozik, amit szeret. Úgy, mint én. Rajta! És ha jól megfizetnék a hálátlan munkát?
Ni, ni! Mi vezetett Klagenfurtba!?
Ez a múzsa jó irányba léptetett. Nem bántuk meg! A Képzőművészeti Magasiskola Viktringben bevált. Nagyon alkalmas egy korszerű oktatásra vágyónak.
Végre megérkeztünk Karintiában …
Emberi, mentalitási, családi, esztétikai, regionális, időjárási, politikai, szabad selejtező az új otthonnak.Jövőt alkotni nem kicsi dolog. A szülők meg testvérek adottak, ám az életre való barátok kevésbé. Együtt hajtsunk reá!